Kismama magazin
2008. 02. 04.
2008. 02. 04.
A gyereket hiába váró párok 12 százalékánál azonban – a jelenleg elterjedt módszerekkel – nem lehet kimutatni semmilyen szervi vagy hormonális eltérést, ekkor „ismeretlen eredetű meddőségről” beszélünk. Az ilyen esetek egy részére adhat magyarázatot egy viszonylag új keletű kutatási irányzat.
A terméketlenség egyik oka lehet, hogy a pár
tagjainak nem különbözik eléggé egy fontos géncsoportjuk , amelyet az
egyszerűség kedvéért mostantól nevezzünk az angol rövidítése alapján
MHC-nek (major histocompatibility complex, nagy szövet-összeférhetőségi
komplex). Genetikai vizsgálat helyett egyszerű házi teszttel is
eldönthetjük, összeillünk-e ezen a téren. Szagoljuk meg életünk párját!
Ha jó illatúnak érezzük (a testszagát! most hagyjuk az arcvizet meg a
dezodort!), akkor valószínűleg minden rendben. Kivéve, ha
fogamzásgátlót szedünk, ekkor ugyanis becsaphat az orrunk.
Az MHC segítségével képes felismerni a szervezet a saját és nem saját szöveteket, vagyis azokat az anyagokat, amelyeket kockázat nélkül befogadhat azoktól, amelyek ellen védekeznie kell. A gyerek immunrendszere annál erősebb, minél jobban különbözik a szülei MHC-je. A leendő anya – ösztönösen – úgy keresi a párját, hogy minél életrevalóbb utódja legyen. Ez az oka annak, hogy a sajátjától eltérő MHC-vel rendelkező férfiakhoz vonzódik. De vajon honnan tudja, ki hordozza a megfelelő génkomplexet? Az orra vezeti: az MHC szerkezete érezhetően befolyásolja a test illatát.
Ezt a híres „büdöspóló-kísérlet” során bizonyították kutató biológusok. Két napon át hordott trikókat kellett megszagolniuk és véleményezniük a kísérleti alanyoknak. Az alanyok azoknak a pólóját találták vonzónak, akiknek az MHC-je jobban különbözött a sajátjuktól. Azonban voltak kivételek: azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ők ugyanis pont azoknak a nőknek és férfiaknak a szagát találták kellemesebbnek, akiknek az MHC-je hasonló volt a sajátjukhoz. A fogamzásgátló tabletták terhességhez hasonló hormonális állapotot hoznak létre a szervezetben. Várandósság idején a nők másképp választanak. Az ember hosszú evolúciója során a terhesség időszakában a család jelentette a védelmet, a születendő gyerek körüli segítséget. A várandós nő ezért a rokonnak tűnő, hasonló génállományú emberekhez vonzódik, tőlük számíthat oltalomra.
A tanulság sajnos elég lehangoló: ha párválasztás idején a nő fogamzásgátlót szed, könnyen előfordulhat, hogy olyan férfihez vonzza az orra, akivel genetikailag (legalábbis az MHC tekintetében) nem fog jól kijönni.
Kimutatták, hogy az ilyen „hibás választás” erősen csökkenti a pár termékenységét. Hasonló MHC-jű pároknál már a teherbeesés is nehezen sikerül, és magas a korai vetélések száma.
Mi tegyünk? A téma kutatói is nehezen tudják megválaszolni ezt a kérdést. A fogamzásgátló tablettát szedő nők túlnyomó része probléma nélkül teherbe esik a tabletta elhagyását követően. A meddő párok esetében azoknál, akiknél semmi szervi ok nincs, felmerülhet, hogy a háttérben a génállomány túlzott hasonlósága húzódik meg.
Az egyetlen tanács, amelyet a kutatók adnak, hogy védekezzünk egy ideig más módon, ha valakivel családalapítást tervezünk. Ha továbbra is szeretjük egymás illatát, kicsi az esély, hogy a genetikai hasonlóság lesz az akadálya a teherbeesésnek.
Az MHC segítségével képes felismerni a szervezet a saját és nem saját szöveteket, vagyis azokat az anyagokat, amelyeket kockázat nélkül befogadhat azoktól, amelyek ellen védekeznie kell. A gyerek immunrendszere annál erősebb, minél jobban különbözik a szülei MHC-je. A leendő anya – ösztönösen – úgy keresi a párját, hogy minél életrevalóbb utódja legyen. Ez az oka annak, hogy a sajátjától eltérő MHC-vel rendelkező férfiakhoz vonzódik. De vajon honnan tudja, ki hordozza a megfelelő génkomplexet? Az orra vezeti: az MHC szerkezete érezhetően befolyásolja a test illatát.
Ezt a híres „büdöspóló-kísérlet” során bizonyították kutató biológusok. Két napon át hordott trikókat kellett megszagolniuk és véleményezniük a kísérleti alanyoknak. Az alanyok azoknak a pólóját találták vonzónak, akiknek az MHC-je jobban különbözött a sajátjuktól. Azonban voltak kivételek: azok a nők, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ők ugyanis pont azoknak a nőknek és férfiaknak a szagát találták kellemesebbnek, akiknek az MHC-je hasonló volt a sajátjukhoz. A fogamzásgátló tabletták terhességhez hasonló hormonális állapotot hoznak létre a szervezetben. Várandósság idején a nők másképp választanak. Az ember hosszú evolúciója során a terhesség időszakában a család jelentette a védelmet, a születendő gyerek körüli segítséget. A várandós nő ezért a rokonnak tűnő, hasonló génállományú emberekhez vonzódik, tőlük számíthat oltalomra.
A tanulság sajnos elég lehangoló: ha párválasztás idején a nő fogamzásgátlót szed, könnyen előfordulhat, hogy olyan férfihez vonzza az orra, akivel genetikailag (legalábbis az MHC tekintetében) nem fog jól kijönni.
Kimutatták, hogy az ilyen „hibás választás” erősen csökkenti a pár termékenységét. Hasonló MHC-jű pároknál már a teherbeesés is nehezen sikerül, és magas a korai vetélések száma.
Mi tegyünk? A téma kutatói is nehezen tudják megválaszolni ezt a kérdést. A fogamzásgátló tablettát szedő nők túlnyomó része probléma nélkül teherbe esik a tabletta elhagyását követően. A meddő párok esetében azoknál, akiknél semmi szervi ok nincs, felmerülhet, hogy a háttérben a génállomány túlzott hasonlósága húzódik meg.
Az egyetlen tanács, amelyet a kutatók adnak, hogy védekezzünk egy ideig más módon, ha valakivel családalapítást tervezünk. Ha továbbra is szeretjük egymás illatát, kicsi az esély, hogy a genetikai hasonlóság lesz az akadálya a teherbeesésnek.