Megtermékenyülés

Betűméret
Kismama magazin
2008. 02. 03.

A sárgatest visszahúzódása után újabb tüszőérés következik be. A természet nem adja fel! Az ösztrogénszint megemelkedik, a lecsupaszított méhfalon a megmaradt mirigyek, érfalak hámjából lassan újraépül a nyálkahártya. A mirigyek megnövekednek, működni kezdenek, új erek alakulnak ki, ezek tápanyagokkal látják el a területet. A nyálkahártya vastagodni kezd, majd az újabb peteérést követően teljesen megérik. Eközben a tüszőből kiszabadult petesejt vándorolni kezd a méh belseje felé. És itt találkozik a szerelmes pillanatban felé induló százmillió ondósejt egyikével. A petevezetékben persze már nem olyan nagy a tülekedés, mivel az ondósejtek jó része a savas hüvelyváladékban leli halálát, mások falósejtek martalékaivá válnak, néhány csoport meg egyszerűen eltéved a hüvely és a méh ráncai között. A válogatott csapatnak még egy próbát ki kell állnia: a méh csapkodó csillói keltette ár ellen kell elúszniuk a petesejtig. A győztesek körültáncolják a petesejtet, és addig várnak, amíg a sejt egyik oldalán kis kiboltosulás támad. A „dudorhoz” legközelebbi hímivarsejt, farkát hátrahagyva, befurakszik a petesejtbe: megtörtént a megtermékenyítés. A két sejt kromoszómaállománya egymáshoz rendeződik, megindul a sejtosztódás. Miközben odabent ez a nagy munka folyik, a pete lassan a méh ürege felé úszik. Körülbelül fél nappal a nagy találkozás után révbe ér, majd 3-4 nap múlva „gyökeret ereszt” a méhnyálkahártyába és tovább folytatja fejlődését.
A sárgatest ebben az esetben tovább „virágzik”, így a progeszteron szintje magasabb marad. Ez megakadályozza az újabb tüszők beérését. A méhnyálkahártya tovább vastagodik, még érdúsabb lesz, és lassan kialakul a méhlepény.
Új fejezet kezdődik az asszony és a család életében!