Kismama magazin
2008. 01. 29.
2008. 01. 29.
Nem elég az estig tartó "reggeli" émelygés, még a legkisebb nátha is lever a lábamról! – több ezer kismama ébred ezzel a hervasztó gondolattal nap mint nap, így december táján is.
A legtöbb nő kivirul a boldogságtól, amikor a terhességi teszt „igent mond”, s egészen az első hányingerek beköszöntéig hegyeket tudna megmozgatni. Aztán jön az aluszékonyság, fáradékonyság, és még ki tudja hány kismama-tünet. Ha eközben megkezdődik az influenza szezon, vagy más kórokozó indít támadást, nagy az esély, hogy a várandós szervezetet birtokba vegye. Vajon mi az oka az immunrendszer változásának? És mi a teendőnk?
A kis betolakodó
Ha genetikailag idegen szövet kerül a szervezetbe, az immunrendszer azonnal intézkedik, eltávolítja, „kilöki” amit veszélyesnek tart. Ezért nehéz megfelelő donort találni szervátültetéshez vagy vérátömlesztéshez. De mi a helyzet a fejlődésnek induló embrióval? Hiszen felerészt idegen (az apától származó) genetikai anyagot hordoz. Az anyai immunrendszernek komolyan alkalmazkodnia kell ehhez a különleges helyzethez, hogy a baba biztonságban növekedhessen a méh védelmében. Szerencsére van megoldás. A méhlepény azon területén, ahol az anya és a magzat sejtjei érintkeznek, hiányoznak azok a magzati antigének (ide ceruza), amelyek figyelmeztetnék az immunrendszert az "idegen szövet" jelenlétére. Valójában éppen az anya és a magzat minél nagyobb különbözősége az ideális a további fejlődés szempontjából, hiszen így kisebb az esély az öröklődő genetikai hibák (rendellenességek, betegségek) továbbvitelére. A magzat "kilökődését" tehát ügyesen kijátszotta a természet. De vajon egyáltalán nem vesz tudomást az anyai immunrendszer a piciről?
Hormonális segítség
Bár kilökődéstől nem kell tartani, más veszély is fenyeget! A szervezet valódi kis gyilkológépeket, úgynevezett natural killer sejteket, küld a betolakodók ellen. Ennek köszönhetjük, hogy bizonyos mértékig védettek vagyunk a vírusok és a daganatos sejtek elszaporodásától. Ám ugyanezek a sejtek a magzatot sem kímélnék – ha nem lenne "kéznél" a progeszteron nevű terhességi hormon. A progeszteron jelentősen gátolja a szervezet sejtes immunválaszait. Így megmenti a babát, de könnyen lehet, hogy a kismama szervezetében fellángolnak bizonyos vírusos betegségek. A gyilkológépeinkre tehát nem számíthatunk. Ám immunrendszerünk más módszerekkel is él, ezeket mi is támogathatjuk mama- és magzatbarát módon!
Töltsük fel vitaminkészleteinket!
Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell félnünk, hogy a baba kiszipolyozza szervezetünket. Ám ha a sok émelygés, hányinger, hányás megakadályoz abban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételt-italt vegyünk magunkhoz, nem árt vitamin- és ásványianyag-pótlás után nézni. Ilyenkor csak várandósok számára összeállított vitaminkészítményt fogyasszunk, így előzhetjük meg a vitamin-túlterhelést!
Hasonlót a hasonlóval
Bizonyos homeopátiás szerek a baba veszélyeztetése nélkül erősíthetik a betegségekkel szemben az ellenálló képességünket. Kérjük homeopata orvos segítségét!
Szelíd gyógymódok
A gyógynövényteák, illóolajok, sóbarlangkúrák, pakolások, borogatások, fürdők, akupresszúrás és akupunktúrás kezelések segíthetnek a beteges időszakokban – de kizárólag szakember jóváhagyása és felügyelete mellett!
Ideje a pihenésnek
A betegeskedő kismamának a szokásosnál is több pihenő jár, így tud elegendő energiát fordítani a felépülésre. Különösen így van ez azoknál a nőknél, akik várandósan sem lassítanak a tempón, és saját – vagy mások – elvárásainak megfelelve erejükön felül teljesítenek. A betegséggel a szervezet megálljt parancsol – és jó esetben gondoskodásra készteti a kismama környezetét.
Gyógyszerstop?
Ma már közismert, hogy egyes anyagok károsíthatják a magzat fejlődését. Néhány évtizede rémisztő fényképek járták be a világot a "Contergán bébikről", akik anyjuk napi betevő nyugtatója miatt születtek súlyos fejlődési rendellenességgel. Ez az eset figyelmeztette a világot arra, hogy az esztelen gyógyszerszedés áldozatokat követelhet. A körültekintő gyógyításnak azonban a várandósság nem lehet akadálya. Ma, az orvostudomány fejlődésével szinte minden esetben választható olyan hatékony gyógymód vagy gyógyszer, amely könnyít a beteg kismama állapotán, ezáltal a magzatot is megóvja a betegség terheitől. A magzat az első négy-hat héten a legérzékenyebb a kémiai hatásokra, ez után az időszak után kicsi az esély a károsodásra. Ellenben ha a kismama betegségét nem kezelik, romolhat a baba tápanyag- és oxigénellátása. Ma már olyan gyógyszerek is rendelkezésre állnak, amelyek hosszan, elhúzódóan biztosítják a hatóanyag felszabadulását (retard készítmények), így nem terhelik hirtelen magas dózisokkal a szervezetet. Jó lehetőség a kismamák számára minden módszer, amely közvetlenül a beteg területre juttatja a hatóanyagot, így jóval kevesebb gyógyszer szükséges, amiből többnyire alig valami jut el a méhlepényig, és innen a magzatba. Ilyenek az orr- és szemcseppek, a vizes oldatban vagy por alakban turbuhaler, nebuhaler vagy porlasztó segítségével a tüdőbe vagy orrüregbe juttatható allergiaellenes, gyulladásgátló vagy hörgőtágító szerek.
Asztma és terhesség
A várandósság alatti immunológiai változások a krónikus autoimmun (ide ceruza) betegségekre is hatnak. Reumathoid arthritis esetén a sejtes védekezés fordul a szervezet saját szövetei ellen. Ez a betegség kifejezetten enyhül várandósság alatt, hiszen a progeszteron csökkenti a sejtes immunválaszt. Azonban ahol a nem-sejtes immunválaszok okozzák a betegséget (ilyen például az SLE és a myastenia gravis), többnyire rosszabbodik a beteg állapota várandósság alatt.
A leggyakoribb autoimmun betegség az asztma, talán ennek lefolyását vizsgálták legrészletesebben. A kutatók meglehetősen összetett eredményeket kaptak. Az asztmás nők 25 százalékának javult az állapota, 25 százalékának romlott, míg 50 százalékának nem változott. Honnan ez a sokféleség? A nehézlégzés bizony becsapós dolog. Maga a testsúly növekedése, illetve az, hogy a terhes méh kiszorítja az anyából a szuszt, egy asztmás számára a valódi asztmarohamhoz nagyon is hasonló érzést, illetve valódi asztmás tüneteket is okozhat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy nagyon sok asztmás nő a babáját féltve jelentősen csökkenti a saját gyógyszeradagját, újra a tünetek rosszabbodásánál kötünk ki. Várandósság alatt hajlamosabbak vagyunk a felső és alsó légúti fertőzésekre – erre sok asztmás súlyos nehézlégzéssel válaszol. Nehéz megjósolni, kinek javul, és kinek romlik az állapota a várandósság alatt. Néhány törvényszerűség azonban felfedezhető:
– a rosszabbodás a 24. és a 36. hét között szokott jelentkezni,
– ha korábban nem, szülés után három hónappal biztos, hogy visszatér a várandósság előtti állapot,
– az asztma minden egyes terhességnél ugyanúgy „viselkedik” – ha az első gyereknél csökkentek a tünetek, a másodiknál is így lesz.
A kezeletlen asztma ronthatja a magzat állapotát, akár koraszülést is okozhat. Nagyon fontos, hogy a szülész és a tüdőgyógyász együttműködjön a várandósság alatt.
Sződy Judit
Edzés hideggel és meleggel
A közösségben eltöltött első évet legtöbbször egymást követő betegségek nehezítik meg. Ám éppen a kiállott betegségek révén erősödik a gyermek védekező rendszere, mely az évek során fokozatosan épül fel. Azokkal a kórokozókkal szemben, amelyekkel már találkozott, némileg megtanult védekezni, így az első beteges évet követően várható, hogy kevésbé lesz érzékeny. Könnyű náthából viszont továbbra is évente többre számíthatunk.
– Gyermekünk ellenálló képességét helyes étkezéssel is befolyásolhatjuk. Nemcsak a vitamindús, friss gyümölcs és zöldség, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása fontos. Ügyeljünk arra is, hogy cukorból minél kevesebb kerüljön a család ételeibe és italaiba. A cukor megnehezíti az értékes tápanyagok felszívódását, és jelentősen csökkenti a falósejtek tevékenységét. Vagyis cukorevéssel, édességfogyasztással igencsak megnehezítjük védekező rendszerünk dolgát.
– A betegségeket nem védhetjük ki, ha rossz idő esetén fűtött szobában tartjuk a gyereket egész nap. Ellenkezőleg: az fázik meg leginkább, aki nincs hozzászokva az időjárás viszontagságaihoz. Esőben, hidegben is mindennap mozogni kell legalább egy-egy órát a szabadban. A véredények a meleg szoba után a hidegben összehúzódnak, majd a melegben ismét kitágulnak. Ha ezt jól begyakorolja a szervezet, a hidegre helyesen reagál, s a megfázásnak semmi esélye sem lesz. Jobb tehát naponta kétszer is kimenni, mint egyszer túlságosan lehűlni.
– A szauna hasonló hatást ér el, ezért ha tehetjük, és megkedveli a gyerek, éljünk hetente legalább egy alkalommal ezzel a remek immunerősítő lehetőséggel.
– Hideg-meleg váltózuhany, a test erőteljes ledörzsölése is felpezsdíti a vérkeringést. Meleg zuhany után hat-nyolc másodpercig 18-20 Celsius-fokos vizet engedünk a végtagokra, majd törülközés után meleg gyapjúzoknit húzunk rájuk.
– Elengedhetetlen a szoba gyakori szellőztetése, hogy megóvjuk az orrnyálkahártya épségét. A fűtött szobalevegő, a gyakori orrcsepphasználat, orrfújás kiszárítja az orrnyálkahártyát, így kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. A kellemetlen tüneteket hatásosan megelőzhetjük, ha reggel és este gyógyszertárban kapható fiziológiás sóoldatot cseppentünk az orrba.
Fél egészség?
A gyógyszertárakban, boltokban sorakozó különféle multivitamin-készítmények reklámanyaga arról akar meggyőzni minket, hogy rendes napi táplálkozásunk mellett is szednünk kell ilyesmit, ha egészségesek akarunk maradni. Ez azonban szerencsére csak kivételes esetekben van így. Ha a kisgyerek hónapokon keresztül mindenféle zöldséget és gyümölcsöt elutasít, egyoldalúan étkezik (szinte kizárólag egy-kétféle ételt hajlandó fogyasztani), vagy huzamos ideig beteg, kérdezzük meg a gyerekorvos véleményét a vitaminpótlásról. Ilyen szélsőséges esetben indokolt lehet a táplálék kiegészítése, más esetben igyekezzünk természetes úton, ételekkel fedezni a vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Számos gyerekeknek készült ételféleséget eleve dúsítanak vitaminokkal (kakaópor, reggelizőpelyhek, gyümölcsjoghurt, italok). Ha összeszámolnánk ezeket a "rejtett" vitaminokat és ásványi anyagokat is, biztosan meglepődnénk. Jóléti társadalmunkban a túladagolás is mindennapos probléma. A napi 17 milligrammnál több vas emésztési problémákat, a túl sok C-vitamin hasmenést, hasfájást okozhat. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) fel nem használt mennyisége elraktározódik szervezetünkben, ez mérgezéshez vezethet. A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy gyerekük sok zöldfélét elutasít, noha az is elegendő, ha három-négyféle zöldséget és valamilyen gyümölcsöt fogyaszt rendszeresen. Ha egyáltalán nem szereti a zöldségeket, adjunk burgonyát, gabonaféléket és tejtermékeket minden nap. Vegyük figyelembe, hogy a frissen szedett és nyersen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb. Felesleges, sőt káros cukorkaként szopogatni a multivitamin-tablettákat!
Bátrabb és rámenősebb
Ha a széltől is óvjuk a kisgyereket, állandóan fogjuk a kezét, és minden apró eséstől kímélni akarjuk, valójában még bizonytalanabbá, gyámoltalanabbá tesszük. Főként az anyák hajlamosak a túlóvó viselkedésre, az apák lendületesebben fognak hozzá a hancúrozós játékokhoz. Az örök kedvenc a vad kergetőzés, rohangálás, lesből támadás. Ez minden kicsit fellelkesít! Jöhet a vadász! – kiabálják a gyerekek, miközben "gyanútlanul" körbejárnak a szobában. A papa egyszer csak lesből rájuk támad, nagyot ordít, és elkapja, aki legközelebb áll hozzá. Amikor elbújik a gyerek, papa sokáig csak keres és keres, de aztán, ha rábukkan, alaposan megdögönyözi, és néhányszor a levegőbe is dobja áldozatát. Említhetnénk az alvó óriás esetét is, aki elszundikál a fűben vagy a szőnyegen. A kicsi felmászik rá, piszkálgatja, megpróbál belesni a lezárt szemhéjak mögé, végül várakozásteljesen leül valahol a papa gyomra tájékán. Pár másodpercnyi nyugalom után földrengés kezdődik, és a kis törpe csak dől, mint a zsák! Ha már két vagy három törpe is az óriásra támad, jöhet a bunyózás. Gyenge idegzetű mamák ilyenkor inkább távozzanak a helyszínről, és akkor se rontsanak be kétségbeesetten, ha hirtelen koppanás és vad sírás hallatszik. A helyzet ritkán súlyos, a harci sérülések pedig hozzátartoznak a játékhoz. A kék-zöld foltok hamar elmúlnak, az óriás és a törpék harca azonban örökérvényű igazságokkal szolgál…
A kis betolakodó
Ha genetikailag idegen szövet kerül a szervezetbe, az immunrendszer azonnal intézkedik, eltávolítja, „kilöki” amit veszélyesnek tart. Ezért nehéz megfelelő donort találni szervátültetéshez vagy vérátömlesztéshez. De mi a helyzet a fejlődésnek induló embrióval? Hiszen felerészt idegen (az apától származó) genetikai anyagot hordoz. Az anyai immunrendszernek komolyan alkalmazkodnia kell ehhez a különleges helyzethez, hogy a baba biztonságban növekedhessen a méh védelmében. Szerencsére van megoldás. A méhlepény azon területén, ahol az anya és a magzat sejtjei érintkeznek, hiányoznak azok a magzati antigének (ide ceruza), amelyek figyelmeztetnék az immunrendszert az "idegen szövet" jelenlétére. Valójában éppen az anya és a magzat minél nagyobb különbözősége az ideális a további fejlődés szempontjából, hiszen így kisebb az esély az öröklődő genetikai hibák (rendellenességek, betegségek) továbbvitelére. A magzat "kilökődését" tehát ügyesen kijátszotta a természet. De vajon egyáltalán nem vesz tudomást az anyai immunrendszer a piciről?
Hormonális segítség
Bár kilökődéstől nem kell tartani, más veszély is fenyeget! A szervezet valódi kis gyilkológépeket, úgynevezett natural killer sejteket, küld a betolakodók ellen. Ennek köszönhetjük, hogy bizonyos mértékig védettek vagyunk a vírusok és a daganatos sejtek elszaporodásától. Ám ugyanezek a sejtek a magzatot sem kímélnék – ha nem lenne "kéznél" a progeszteron nevű terhességi hormon. A progeszteron jelentősen gátolja a szervezet sejtes immunválaszait. Így megmenti a babát, de könnyen lehet, hogy a kismama szervezetében fellángolnak bizonyos vírusos betegségek. A gyilkológépeinkre tehát nem számíthatunk. Ám immunrendszerünk más módszerekkel is él, ezeket mi is támogathatjuk mama- és magzatbarát módon!
Töltsük fel vitaminkészleteinket!
Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell félnünk, hogy a baba kiszipolyozza szervezetünket. Ám ha a sok émelygés, hányinger, hányás megakadályoz abban, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ételt-italt vegyünk magunkhoz, nem árt vitamin- és ásványianyag-pótlás után nézni. Ilyenkor csak várandósok számára összeállított vitaminkészítményt fogyasszunk, így előzhetjük meg a vitamin-túlterhelést!
Hasonlót a hasonlóval
Bizonyos homeopátiás szerek a baba veszélyeztetése nélkül erősíthetik a betegségekkel szemben az ellenálló képességünket. Kérjük homeopata orvos segítségét!
Szelíd gyógymódok
A gyógynövényteák, illóolajok, sóbarlangkúrák, pakolások, borogatások, fürdők, akupresszúrás és akupunktúrás kezelések segíthetnek a beteges időszakokban – de kizárólag szakember jóváhagyása és felügyelete mellett!
Ideje a pihenésnek
A betegeskedő kismamának a szokásosnál is több pihenő jár, így tud elegendő energiát fordítani a felépülésre. Különösen így van ez azoknál a nőknél, akik várandósan sem lassítanak a tempón, és saját – vagy mások – elvárásainak megfelelve erejükön felül teljesítenek. A betegséggel a szervezet megálljt parancsol – és jó esetben gondoskodásra készteti a kismama környezetét.
Gyógyszerstop?
Ma már közismert, hogy egyes anyagok károsíthatják a magzat fejlődését. Néhány évtizede rémisztő fényképek járták be a világot a "Contergán bébikről", akik anyjuk napi betevő nyugtatója miatt születtek súlyos fejlődési rendellenességgel. Ez az eset figyelmeztette a világot arra, hogy az esztelen gyógyszerszedés áldozatokat követelhet. A körültekintő gyógyításnak azonban a várandósság nem lehet akadálya. Ma, az orvostudomány fejlődésével szinte minden esetben választható olyan hatékony gyógymód vagy gyógyszer, amely könnyít a beteg kismama állapotán, ezáltal a magzatot is megóvja a betegség terheitől. A magzat az első négy-hat héten a legérzékenyebb a kémiai hatásokra, ez után az időszak után kicsi az esély a károsodásra. Ellenben ha a kismama betegségét nem kezelik, romolhat a baba tápanyag- és oxigénellátása. Ma már olyan gyógyszerek is rendelkezésre állnak, amelyek hosszan, elhúzódóan biztosítják a hatóanyag felszabadulását (retard készítmények), így nem terhelik hirtelen magas dózisokkal a szervezetet. Jó lehetőség a kismamák számára minden módszer, amely közvetlenül a beteg területre juttatja a hatóanyagot, így jóval kevesebb gyógyszer szükséges, amiből többnyire alig valami jut el a méhlepényig, és innen a magzatba. Ilyenek az orr- és szemcseppek, a vizes oldatban vagy por alakban turbuhaler, nebuhaler vagy porlasztó segítségével a tüdőbe vagy orrüregbe juttatható allergiaellenes, gyulladásgátló vagy hörgőtágító szerek.
Asztma és terhesség
A várandósság alatti immunológiai változások a krónikus autoimmun (ide ceruza) betegségekre is hatnak. Reumathoid arthritis esetén a sejtes védekezés fordul a szervezet saját szövetei ellen. Ez a betegség kifejezetten enyhül várandósság alatt, hiszen a progeszteron csökkenti a sejtes immunválaszt. Azonban ahol a nem-sejtes immunválaszok okozzák a betegséget (ilyen például az SLE és a myastenia gravis), többnyire rosszabbodik a beteg állapota várandósság alatt.
A leggyakoribb autoimmun betegség az asztma, talán ennek lefolyását vizsgálták legrészletesebben. A kutatók meglehetősen összetett eredményeket kaptak. Az asztmás nők 25 százalékának javult az állapota, 25 százalékának romlott, míg 50 százalékának nem változott. Honnan ez a sokféleség? A nehézlégzés bizony becsapós dolog. Maga a testsúly növekedése, illetve az, hogy a terhes méh kiszorítja az anyából a szuszt, egy asztmás számára a valódi asztmarohamhoz nagyon is hasonló érzést, illetve valódi asztmás tüneteket is okozhat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy nagyon sok asztmás nő a babáját féltve jelentősen csökkenti a saját gyógyszeradagját, újra a tünetek rosszabbodásánál kötünk ki. Várandósság alatt hajlamosabbak vagyunk a felső és alsó légúti fertőzésekre – erre sok asztmás súlyos nehézlégzéssel válaszol. Nehéz megjósolni, kinek javul, és kinek romlik az állapota a várandósság alatt. Néhány törvényszerűség azonban felfedezhető:
– a rosszabbodás a 24. és a 36. hét között szokott jelentkezni,
– ha korábban nem, szülés után három hónappal biztos, hogy visszatér a várandósság előtti állapot,
– az asztma minden egyes terhességnél ugyanúgy „viselkedik” – ha az első gyereknél csökkentek a tünetek, a másodiknál is így lesz.
A kezeletlen asztma ronthatja a magzat állapotát, akár koraszülést is okozhat. Nagyon fontos, hogy a szülész és a tüdőgyógyász együttműködjön a várandósság alatt.
Sződy Judit
Edzés hideggel és meleggel
A közösségben eltöltött első évet legtöbbször egymást követő betegségek nehezítik meg. Ám éppen a kiállott betegségek révén erősödik a gyermek védekező rendszere, mely az évek során fokozatosan épül fel. Azokkal a kórokozókkal szemben, amelyekkel már találkozott, némileg megtanult védekezni, így az első beteges évet követően várható, hogy kevésbé lesz érzékeny. Könnyű náthából viszont továbbra is évente többre számíthatunk.
– Gyermekünk ellenálló képességét helyes étkezéssel is befolyásolhatjuk. Nemcsak a vitamindús, friss gyümölcs és zöldség, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása fontos. Ügyeljünk arra is, hogy cukorból minél kevesebb kerüljön a család ételeibe és italaiba. A cukor megnehezíti az értékes tápanyagok felszívódását, és jelentősen csökkenti a falósejtek tevékenységét. Vagyis cukorevéssel, édességfogyasztással igencsak megnehezítjük védekező rendszerünk dolgát.
– A betegségeket nem védhetjük ki, ha rossz idő esetén fűtött szobában tartjuk a gyereket egész nap. Ellenkezőleg: az fázik meg leginkább, aki nincs hozzászokva az időjárás viszontagságaihoz. Esőben, hidegben is mindennap mozogni kell legalább egy-egy órát a szabadban. A véredények a meleg szoba után a hidegben összehúzódnak, majd a melegben ismét kitágulnak. Ha ezt jól begyakorolja a szervezet, a hidegre helyesen reagál, s a megfázásnak semmi esélye sem lesz. Jobb tehát naponta kétszer is kimenni, mint egyszer túlságosan lehűlni.
– A szauna hasonló hatást ér el, ezért ha tehetjük, és megkedveli a gyerek, éljünk hetente legalább egy alkalommal ezzel a remek immunerősítő lehetőséggel.
– Hideg-meleg váltózuhany, a test erőteljes ledörzsölése is felpezsdíti a vérkeringést. Meleg zuhany után hat-nyolc másodpercig 18-20 Celsius-fokos vizet engedünk a végtagokra, majd törülközés után meleg gyapjúzoknit húzunk rájuk.
– Elengedhetetlen a szoba gyakori szellőztetése, hogy megóvjuk az orrnyálkahártya épségét. A fűtött szobalevegő, a gyakori orrcsepphasználat, orrfújás kiszárítja az orrnyálkahártyát, így kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. A kellemetlen tüneteket hatásosan megelőzhetjük, ha reggel és este gyógyszertárban kapható fiziológiás sóoldatot cseppentünk az orrba.
Fél egészség?
A gyógyszertárakban, boltokban sorakozó különféle multivitamin-készítmények reklámanyaga arról akar meggyőzni minket, hogy rendes napi táplálkozásunk mellett is szednünk kell ilyesmit, ha egészségesek akarunk maradni. Ez azonban szerencsére csak kivételes esetekben van így. Ha a kisgyerek hónapokon keresztül mindenféle zöldséget és gyümölcsöt elutasít, egyoldalúan étkezik (szinte kizárólag egy-kétféle ételt hajlandó fogyasztani), vagy huzamos ideig beteg, kérdezzük meg a gyerekorvos véleményét a vitaminpótlásról. Ilyen szélsőséges esetben indokolt lehet a táplálék kiegészítése, más esetben igyekezzünk természetes úton, ételekkel fedezni a vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Számos gyerekeknek készült ételféleséget eleve dúsítanak vitaminokkal (kakaópor, reggelizőpelyhek, gyümölcsjoghurt, italok). Ha összeszámolnánk ezeket a "rejtett" vitaminokat és ásványi anyagokat is, biztosan meglepődnénk. Jóléti társadalmunkban a túladagolás is mindennapos probléma. A napi 17 milligrammnál több vas emésztési problémákat, a túl sok C-vitamin hasmenést, hasfájást okozhat. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) fel nem használt mennyisége elraktározódik szervezetünkben, ez mérgezéshez vezethet. A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy gyerekük sok zöldfélét elutasít, noha az is elegendő, ha három-négyféle zöldséget és valamilyen gyümölcsöt fogyaszt rendszeresen. Ha egyáltalán nem szereti a zöldségeket, adjunk burgonyát, gabonaféléket és tejtermékeket minden nap. Vegyük figyelembe, hogy a frissen szedett és nyersen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb. Felesleges, sőt káros cukorkaként szopogatni a multivitamin-tablettákat!
Bátrabb és rámenősebb
Ha a széltől is óvjuk a kisgyereket, állandóan fogjuk a kezét, és minden apró eséstől kímélni akarjuk, valójában még bizonytalanabbá, gyámoltalanabbá tesszük. Főként az anyák hajlamosak a túlóvó viselkedésre, az apák lendületesebben fognak hozzá a hancúrozós játékokhoz. Az örök kedvenc a vad kergetőzés, rohangálás, lesből támadás. Ez minden kicsit fellelkesít! Jöhet a vadász! – kiabálják a gyerekek, miközben "gyanútlanul" körbejárnak a szobában. A papa egyszer csak lesből rájuk támad, nagyot ordít, és elkapja, aki legközelebb áll hozzá. Amikor elbújik a gyerek, papa sokáig csak keres és keres, de aztán, ha rábukkan, alaposan megdögönyözi, és néhányszor a levegőbe is dobja áldozatát. Említhetnénk az alvó óriás esetét is, aki elszundikál a fűben vagy a szőnyegen. A kicsi felmászik rá, piszkálgatja, megpróbál belesni a lezárt szemhéjak mögé, végül várakozásteljesen leül valahol a papa gyomra tájékán. Pár másodpercnyi nyugalom után földrengés kezdődik, és a kis törpe csak dől, mint a zsák! Ha már két vagy három törpe is az óriásra támad, jöhet a bunyózás. Gyenge idegzetű mamák ilyenkor inkább távozzanak a helyszínről, és akkor se rontsanak be kétségbeesetten, ha hirtelen koppanás és vad sírás hallatszik. A helyzet ritkán súlyos, a harci sérülések pedig hozzátartoznak a játékhoz. A kék-zöld foltok hamar elmúlnak, az óriás és a törpék harca azonban örökérvényű igazságokkal szolgál…