2008. 01. 25.
Mi a közös a sokféle tünettel jelentkező betegség különböző formáiban?
A kérdés jogos, hiszen látszólag nagyon más a parlagfűtől viszkető szem és a tehéntejtől begyulladó arcbőr vagy a nikkelgombtól viszkető has, nem is beszélve a gyógyszerallergiáról. Bármire lehetünk allergiásak, ehhez nem kellenek sem vírusok, sem baktériumok, csupán szervezetünk túlérzékenysége. Az viszont valamennyi esetben közös, hogy az immunrendszer ártalmatlannak számító anyagra válaszol védekezőreakcióval. Amikor szervezetünk először találkozik az allergénnel, csak az érzékennyé válás (szenzitizáció) folyamata játszódik le. Ettől kezdve védekezőrendszerünk már emlékszik rá, és egyre súlyosabb tünetek jelentkezhetnek.
Miért egyre gyakoribb az allergia?
A szakemberek szerint túlságosan sokféle új anyaggal találkozik az immunrendszer, például rengeteg vegyszerrel, szennyező anyaggal, újfajta növényekkel, s ezek szokatlanul nagy terhet jelentenek szervezetünknek. A fejlett országokra jellemző életforma, a túlzott tisztaság, a levegőszennyeződés, a feldolgozott, különféle adalékanyagokkal teli élelmiszerek a jelek szerint hatalmas kihívást jelentenek szervezetünknek, amely biológiai szempontból még az őskorban tart, vagy legalábbis alkalmazkodása nem képes lépést tartani a változásokkal. Igaz, allergia már az ókorban is előfordult, ám a korunkra jellemző megbetegedési adatok akár harminc évvel ezelőtt is sokkolták volna a közvéleményt.
Mitől függ, hogy a kisgyerek allergiás lesz-e?
A pontos választ nem tudjuk – annyi bizonyos, hogy a genetikai hajlam szerepet játszik, mert abban az esetben, ha mindkét szülő allergiás valamire, akkor gyereküknek is ötven-hetven százalékos esélye van arra, hogy nyomdokaikba lép. Az allergia kialakulása a hajlam mellett attól is függ, milyen mennyiségben és mikor találkozunk a lehetséges allergénnel. Aki például évekig penészes falú, dohos lakásban lakik, számíthat arra, hogy szervezete érzékennyé válik a penészspórákra. Egyes vizsgálatok szerint a pollenszezon kellős közepén születő babát a későbbiekben jobban fenyegeti a szénanátha. Ha az újszülött tápszert kap, annak fehérjemolekulái átjutnak a bélfalon, és a későbbiekben táplálékallergiát okozhatnak. Az allergia kialakulása az újabb kutatások szerint attól is függ, hogy az immunrendszer találkozik-e az első életévekben kellő mennyiségű kihívással. A túlságosan steril, tiszta környezetben élő gyerek például ilyen szempontból kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az, aki falun, állatok közelében nő fel. Az első életévben átvészelt könnyebb légúti hurutok, úgy tűnik, csökkentik annak a kockázatát, hogy a gyerek később légúti allergiában szenvedjen. Vagyis ezeknek a kisebb, kellemetlennek tekintett betegségeknek is megvan a maguk szerepe az immunrendszer érésében és egészséges működésében.
A csecsemő is lehet szénanáthás?
Igen ritkán fordul elő ilyen eset. Csecsemő- és kisgyerekkorban inkább a táplálékallergia jellemző, és nagyon gyakoriak a túlérzékenységből fakadó atópiás bőrtünetek, amelyeket csak az esetek negyven százalékában sikerül egy vagy több konkrét allergénre visszavezetni. Ha a táplálékallergiás gyereknek sikerül egy-két évig olyan diétát követnie, amely nem tartalmazza az allergént, a gyerek nagy valószínűséggel „kinövi” betegségét. Ám a tapasztalatok szerint az immunrendszer kóros túlérzékenysége a későbbiekben is megnyilvánul, például szénanáthában, asztmában, ezek inkább a nagyobbak betegségei.
Melyek a leggyakoribb allergének?
A leggyakoribb táplálékallergén általában minden kultúrában a legtöbbször fogyasztott ételek alapanyagai közül kerül ki, nálunk a tehéntej, a tojás, valamint a szója a listavezető.
A belélegzett levegőben keringő pollenek közül a parlagfűre, a fekete ürömre és a pázsitfűfélékre allergiásak a legtöbben, de előkelő helyezés jut a háziporatkának és a penészgombának is.
Bőrünk is érzékenyen reagálhat arra, ami hozzáér. Leggyakrabban a mosószerek kobalttartalma, a bizsukban, fémgombokban található nikkel és a tartósítószerként fogkrémben, kontaktlencse-tároló folyadékban, oltóanyagban előforduló thiomersal okoz panaszokat, de sokan allergiásak az illatszerekben előforduló perubalzsamra is.
Hogyan állapítható meg, mi váltja ki a tüneteket, és hogy allergiáról van-e szó?
Ha az orvos a tünetek alapján bármilyen allergiára gyanakszik, első és legfontosabb teendője a beteg alapos kikérdezése, kisgyerek esetében a szülőknek teszi fel a kérdéseket.
A legismertebbek az úgynevezett bőrpróbák. A prick-teszt során a beteg bőrére csöppentenek a tizenöt-húszféle allergént tartalmazó oldatokból, majd picit felsértik a bőrt mindegyik csepp alatt, és megfigyelik, milyen reakció alakul ki a szúrás helyén: enyhe pirosság vagy például vaskos, viszkető csalánkiütés. Ez hároméves kor előtt nem alkalmazható.
A patch-módszer esetében a beteg bőrére a különféle allergéneket (vegyszer, tartósítószer, fémek) tartalmazó tapaszok kerülnek, s azt figyelik meg, milyen reakció alakul ki. Két-három nap múlva várható eredmény.
Az ételallergia bizonyítására leggyakrabban azt a módszert választják, hogy elhagyják az étrendből a gyanúsnak tartott ételt, s megfigyelik, elmúlnak-e a tünetek, az étel ismételt adására pedig megjelennek-e újból.
A gyerekkori atópiás betegségek megállapításához hasznos lehet az összes IgE (immunglobluin E ellenanyag) vizsgálata vérből. Kereshetik az adott allergénre jellemző IgE-t, amely az allergén azonosításában segíthet. Erre egyéves kor felett, súlyos ekcéma esetén szokott sor kerülni.
Megelőzhető-e az allergia kialakulása a gyereknél, ha édesanyja diétázik a terhesség alatt?
Mivel a méhlepényen keresztül a magzat is hozzájut az anya által elfogyasztott fehérjék egy részéhez, azt gondolták, hogy az anya allergénszegény diétájával megakadályozhatják azt, hogy az újszülött a későbbiekben allergiás megbetegedésben szenvedjen, és néhány vizsgálat igazolta is ezt a feltevést. Ám a legutóbbi, 2006-os összefoglaló szerint a kismamák diétáztatása nem csökkenti csecsemőikben az ekcéma (atópiás, allergiás eredetű bőrgyulladás) előfordulását másfél éves korig. Sajnos nem könnyű ebben a témában jól megtervezett, nagy esetszámú, jól ellenőrizhető vizsgálatokat végezni, ezért nem csoda, ha az adatok ellentmondásosak. Már önmagában a tehéntejfehérje- és tojásmentes diéta betartása sem egyszerű, hiszen rengetegféle élelmiszerben fordulnak elő, és a diétázó sokszor észre sem veszi, hogy mégiscsak fogyasztott a tiltott fehérjékből.
Mit tehetünk azért, hogy gyerekünk ne legyen allergiás?
A genetikai örökség ellen sajnos semmit, ám azzal, ha kizárólag szoptatjuk hat hónapos koráig, máris sokat tettünk a megelőzésért. Azokban a családokban, ahol előfordul allergiás betegség, célszerű lehet, ha a szoptató anya tehéntejfehérje- és esetleg tojásmentes diétát tart legalább az első hónapokban, mert a vizsgálatok szerint így csökkenthető az ekcéma előfordulása. Ahogy telik-múlik az idő, és érettebb, nagyobb lesz a baba, egyre csökken a veszélye annak, hogy táplálékallergiája alakuljon ki. A legnagyobb kárt az élet első napjaiban, heteiben adott tápszerrel lehet okozni. Mivel ez az esetek kilencven százalékában biztosan felesleges, érdemes inkább a szoptatás fenntartására vagy a tejmennyiség növelésére összpontosítani. A megelőzés következő lépése a szigorúan hat hónapos kor után, fokozatosan bevezetett szilárd táplálék, és a tej, tojás mellőzése egészen egyéves korig. Az is fontos, hogy ne használjuk olyan vegyi anyagokat, ne fogyasszunk olyan ételeket, amelyek felesleges terhelést jelentenek, ilyenek például az illatosítók, öblítők, színezékkel, tartósítószerrel, aromával terhelt műennivalók. Túlzott tisztaság helyett arra törekedjünk, hogy kisgyerekünk biztonságosan szerezhessen tapasztalatokat a környező világról. Ezt azt jelenti, hogy a veszélyektől óvjuk következetesen, de attól ne essünk kétségbe, ha naponta kapcsolatba kerül egy kis ártalmatlan kosszal.
Megszüntethető-e gyógyszerekkel az allergia?
A táplálékallergia nem, azon csak szigorú diétával segíthetünk!
Csak átmeneti tünetmentességet remélhetünk az allergia bizonyos formáiban, főként szénanátha, allergiás kötőhártya-gyulladás esetén, ám azt szinte biztosan sikerül elérni. Léteznek helyileg ható gyulladáscsökkentő készítmények, például orrspray, szemcsepp, belélegezhető gyógyszer, és léteznek olyanok, amelyek a szervezet egészére hatnak, s az allergiás mechanizmus kialakulásába avatkoznak bele, ezek az antihisztaminok. A hisztamin az allergiás reakció során felszabaduló hírvivő anyag. Az ekcéma, atópiás bőrgyulladás kezelése megint egészen más eset, itt helyi gyulladáscsökkentő készítményekre van szükség, ám ezek is csak a tünetek átmeneti javulását eredményezik.
Szabad-e terhesen és szoptatás alatt allergiaellenes gyógyszert szedni?
Ha a tünetek súlyossága miatt ez indokolt, az orvos mindkét esetben választhat olyan gyógyszert, amely a magzatra, illetve a szopós csecsemőre nem ártalmas. A szükséges gyógyszer mellőzése azonban a pocaklakót is negatívan érintheti, hiszen például az asztma a légutak tartós beszűkülésével, és emiatt rossz oxigénellátással jár.
Az allergia kellemetlen, de vajon veszélyes is?
Az esetek többségében szerencsére viszonylag elviselhető tünetekkel jár, de sajnos egyre többen vannak azok, akiknél súlyos, a mindennapi életvitelt is nehezítő kellemetlenségeket okoz. Igen ritkán az is előfordul, hogy az allergén hatására úgynevezett anafilaxiás sokkot kap a beteg, ez akár életveszélyessé is válhat, ha nem érkezik időben segítség. Nemrégiben sajnos erre is volt nagy sajtónyilvánosságot kapó eset: a penicillinérzékeny beteg nem sokkal a penicillininjekció beadása után meghalt. A gyógyszerérzékenységet mindig nagyon komolyan kell venni, és minden alkalommal meg kell említeni, ha kezelésre kerül sor. Nemcsak a penicillin, hanem más gyógyszerek alkotóelemei is okozhatnak ilyen súlyos állapotot.
Érdekes olvasnivalók az allergiáról
Általános információk linkgyűjteménye a meghatározásoktól a diagnosztikáig: www.allergia.lap.hu
Értékes információk linkgyűjtemény formájában a fogyasztható ételekről, a tünetekről, diétákról: www.taplalekallergia.lap.hu
www.allergiakozpont.hu
Közérthető, alapos összefoglaló a szülők leggyakoribb kérdéseivel: Dr. Novák Zoltán, dr. Nagy Adrienne: Gyermekkori allergiák. Springmed Kiadó (címlap 2006. április 72. oldal)